A transzparencia nem az ördögtől való.

Mostanában szakmai konferenciákon, a szaksajtóban és a logisztikai szakaemberek egymás közötti beszélgetéseiben is szinte állandóan felmerül a transzparencia kérdése. Megkerülhetetlen a téma, és egyre inkább az lesz, mert a trendek azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a bevezetésére és megvalósítására, és hamarosan etalon lesz a beszállítók és szállítók kiválasztásában.

Sokan azonban még mindig úgy gondolnak a transzparenciára, mint egy nem kívánt ellenőrzésre, kvázi mintha a Nagy Testvér felügyelné őket a munkájukban. Pedig a cél nem az ellenőrzés, noha nyilván ez megkerülhetetlen, hanem az ellenőrizhetőség és a jól informáltság, amely viszont nem csak versenyelőnyt jelenthet egy tenderben, hanem a szervezetünk hatékonyságnöveléséhez is hozzájárul. Nem is beszélve arról, hogy az átláthatóság a kötelező ISO tanúsítványok része is, tehát az operatív logisztikai folyamatok transzparenciája nem csak elvárás, de kötelesség is.

Hogyan kell(ene) gondolkodnunk tehát a transzparenciáról?

A transzparencia eszköz, a hatékonyságnövelés eszköze. A legnagyobb félelem az átláthatósággal kapcsolatban, hogy fény derülhet hibákra, amelyeket azonban gyakran nem megfelelően értékelünk. A késések nagyrészt nem hibák, hanem állapotok, események, amelyek a szállítások cca. 10%-ban előfordulnak. Ha egy késésről megfelelő időpontban tudjuk értesíteni a megbízóinkat és az ellátási lánc további tagjait, akkor arra fel lehet készülni. Szemben a be nem jelentett késésekkel, amelyek felesleges emberi erőforrást, raktárkapacitás, munkaórát és rakodási kapukat foglalnak.

Felgyorsult a világ, már 5 perc késés is jelentős mértékben boríthatja fel a raktárak ütemezését és eredményezhet felesleges anyagmozgatást és kihasználatlanságot.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelően dokumentált késések alapján átszervezett ellátási lánc akár 20-30%-os hatékonyságnövekedést is elérhet, csak a tájékozottság miatt. Nyilvánvalóan a megbízók azokat a partnereket keresik, akiket be tudnak illeszteni egy olyan transzparens ellátási körbe, akik tudják biztosítani számukra ezt kapacitás-kihasználást maximalizáló átláthatóságot.

 

Csak a megbízó profitál a transzparenciából?

Nyilván nem. A transzparenciának minden szereplő szempontjából vannak előnyei, ezek közül jelentős az a vevőelégettség, amely a jó információáramlásból fakad. A késés nem probléma, ha indokolható és ha fel lehet készülni rá vevői és megbízói oldalról is. Nagyobb az értékelése a problémáról való értesülésnek, mint annak, ha egyáltalán nem is tudunk róla. A kulcs minden esetben az a jól informáltság, ami abból fakad, hogy minden pillanatban tisztában vagyunk vele, hogy éppen mi történik.

Láthatjuk, hogy a transzparenciától nem kell tartani, csupán a látásmódot kell kicsit igazítani, hogy megfelelően a helyén kezeljük.

 

Ha tudom hogy leesik, elkapom!

Emellett a transzparencia az ellátási láncban lehetőségeket is rejt magában. Ha felszínre kerülnek hibák, amelyeket orvosolni tudok, akkor azoknak az okát is könnyebben meg tudom keresni egy olyan rendszerben, ahol mindennek van forrása. Így nyilvánvalóan preventív szerepe is lesz a rendszernek: tudom hol kell igazítanom a szervezeti struktúrámon, hogy ezek a hibák a jövőben ne fordulhassanak elő.

A transzparencia megkerülhetetlen, ezért érdemes felkészülni rá, hogy minimális elvárássá fog válni a közeljövőben. Az ellátási lánc minden tagjának érdeke, hogy a saját tempójában készüljön fel rá, és ne az elvárás kényszerítse ki azt. Amennyiben időben integráljuk a működésünkbe és a vállalati kultúránkba a transzparenciát lehetővé tevő eszközöket és módszereket úgy nem csak a saját esélyeinket növeljük egy megbízás megszerzésében, hanem az elsietett félmegoldásoktól is megóvjuk magunkat.

Látható, hogy ha az ellátási lánc átláthatóságára a benne lévő lehetőségek szintjén gondolunk a kényszer helyett, akkor sokkal több előnyt tudunk kovácsolni magunknak. Az e-track megoldásai ezekre az igényekre nyújtanak megoldást.